Web notesz
FA

Tölgy fa

Hazánkban (és Közép-Európában) négy őshonos (kocsányos, kocsánytalan, molyhos és a csertölgy) és egy egzóta (vöröstölgy) faj terjedt el. A hazai tölgyeket két csoportba sorolják: nemestölgyek (vagy egyszerűen: tölgyek) és csertölgy.

Elterjedés:

A kocsányos tölgy a sík és a dombvidék egyik legfontosabb állományalkotó fafaja. Szinte egész Európában elterjedt (északi határa Stockholm vonala), hazánkban is őshonos. Általában szillel, gyertyánnal, cserrel, erdeifenyővel, mezei juharral elegyedik. Meghatározó fafaj az Alföldön, Dél- és Nyugat-Dunántúl dombságain. Rendkívül fényigényes, de jól bírja a klíma szélsőségeit. A Dráva és Száva közt tenyésző egyenes törzsű változatát „Szlavón tölgy"-nek nevezik.

Alaki jellemzők:

Törzsforma: a tölgyek hatalmas, erős, szabálytalan koronájú fák. A legnagyobb méreteket talán a kocsányos tölgy éri el: a magassága 40-50 m, az átmérője 2-3 m is lehet.

Fatest:

Keskeny szijácsa sárgás-fehér, gesztje sárgásbarna. A kocsánytalan tölgy általában egyenletes, keskeny évgyűrűszerkezettel rendelkezik és a fatest színe is viszonylag egyöntetű. A tölgyek a gyűrűs likacsú fafajokhoz tartoznak: a nagy átmérőjű edények az évgyűrűhatár mentén szabályos sorokat alkotnak és szabad szemmel is jól láthatók. A kocsányos és a kocsánytalan tölgyek makroszkóposán csak nehezen különíthetők el. A kocsányos tölgynél általában a nagy átmérőjű edények csak egyetlen sort alkotnak, ezzel szemben a kocsánytalan tölgynél többet. Ez utóbbit jellemzi a szélesebb évgyűrűknél megfigyelhető villásHazai fafajok: A tölgyek elágazása a késő pászta radiális edénysorainak. A két évgyűrűpászta határozott elkülönülése a radiális metszeten csíkozottságot, a húrmetszeten rajzosságot („flóderosságot") eredményez. A tölgyeknél is megfigyelhető a keskeny és a széles bélsugarak váltakozása. A nagyméretű bélsugarak a húrmetszeten széles (0,5-1,0 mm), sötét, 1-3 cm hosszú vonalak, a sugármetszeten pedig szabálytalan alakú, tükröző felületű csíkok (bélsugártükrök). Innen ered a sugárirányú metszetnek a „tükrös-vágás" elnevezése. A nagyméretű edények, az elkülönülő pászták, a széles bélsugarak, a kellemes sárgás-barnás színárnyalat egy rusztikus hatású, sajátos szépségű rajzolatot, megjelenést biztosítanak a tölgyfának.

Müszaki jellemzők- tulajdonságok:

Tartósság:

védőkezelés nélkül, földdel érintkezve: 10-20 külső térben, védőkezelés nélkül: 70-80-1 20 tető alatt: 100-160-200 víz alatt: 300-500-800 belső térben (állandóan száraz állapotban): 600-1000 A fenti tartóssági adatok természetesen csak a gesztrészre értendők. Csersavtartalma miatt biológiai ellenállóképessége is jó.

Megmunkálhatóság:

Könnyen fűrészelhető, gyalulható, marható, esztergályozható, csiszolható,nehezen szegezhetők, csavarozhatok, az előfúrás elvégzése ajánlatos. A fűrészáru szárítása nagy körültekintés igényel,repedékeny,szárításakor jelentős esztétikai károk keletkezhetnek az oxidációs elszíneződések, foltosodás álta. A tölgyek hidegen jól, hőprésekben nagy körültekintést igénylőén ragaszthatók. Furnérozáskor gyakori az enyvátütés és a foltosodás. Az élek megmunkálásakor pedig a szálkiszakadás.

Felhasználás:

A kedvező esztétikai és műszaki tulajdonságai, valamint a kiváló tartóssága miatt a tölgyek a világ legkeresettebb fafajai közé tartoznak, ősi anyaga a mélyépítésnek (pl. cölöpök), a szilárd és tartós épületszerkezeteknek, fahidaknak. A külső térben pótolhatatlan az alkalmazása a vasúti váltótalpfák, karók, oszlopok, cölöpök tekintetében, kisebb az igény a bányafa, féldorong, bányadeszka és egyéb bányászati fatermékekre. A belsőépítészetben a tölgy a legértékesebb lépcső-, korlát-, parketta- és falburkolat,ajtó,ablak, székek és asztalok. A boroshordó és az egyéb kádáripari termékek legfontosabb alapanyaga. A tölgyekből esztétikus faragványok, szobrok és különböző esztergályostermékek is készülnek. A tölgyeket széleskörűen alkalmazzák játszótéri és különböző kerti berendezések (kerti bútorok) kialakítására is. Befejezésül megemlítjük, hogy a tölgyek fája valóban elkísér bennünket a bölcsőtől (gyermekbútor) a koporsóig (különböző temetkezési kellékek).

Csertölgy cserfa

Koronája tömött. Kérge a mély bordák között vörösbarnán csíkos. Hajtásain, vesszőin megmaradnak a vékony, szálas levélalapi pálhák és pálhaképű rügypikkelyek.

Fényes levelei a háromszögletű karéjoktól fűrészes élűek.

Melegkedvelő, szárazságtűrő, fényigényes, de a szélsőséges időjárási viszonyokat is elviseli. Hosszú életű, de viszonylag gyorsan gyarapodó fa; a hazai tölgyek közül ez a faj nő a leggyorsabban. 80–90 éves korában vágásérett.

Fája a többi tölgyénél jóval kevesebb csersavat tartalmaz, ezért nem tartós, szabad téren hamar korhad. Ezért az erdészek nem sorolják az ún. „nemes” tölgyek közé. Ipari felhasználását akadályozhatja az is, hogy hidegben a törzse gyakran megrepedezik. Az egyik legjobb tűzifa.

Felhasználása:

Az egészséges, hibamentes cseranyag kiválóan felhasználható a bútoriparban (pl. székgyártás) rétegelt lemezgyártásra is felhasználható, mivel jól hámozható. A cserből esztétikus parketták gyárthatók. A normál csaphornyos parketta mellett készítenek belőle mozaik- és szalagparkettát is,fal padló burkolásra,rusztikus bútor gyártásra is használható, faesztergályos,faszobrász anyag(kemény).

Készítette JaniStudió